Ezt a videót az eredeti 720p HD felbontásban letöltheted a Táltos.TV Vimeo-oldaláról továbbá megtalálod a YouTube oldalunkon is.
A teljes fotósorozat a Flickr oldalán vagy a Táltos.TV Facebook oldalán tekinthető meg.
A Holdvilág-árok az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Pilisben, ehhez nyilván hozzájárul a közelsége Budapesthez. A főváros határától 20-25 km-re fekszik, autóval alig fél óra alatt érhetjük el az árok Pomáz felőli természetes bejáratát. Pilisszentkereszt irányába autózva, kb. 1 kilométerrel a csobánkai elágazás után következik Kiskovácsi, ahol többek között a pomázi Gálfi Béla kórház is található. A kórház épülete után kb. 200 méterre jobb oldalt van egy parkoló, innen indul a piros kereszt (+) jelzésű túristaút.
Az erdő irányába gyalogolva néhány száz méter után egy táblán Sashegyi Sándor, a Holdvilág-árok jeles kutatójának sorait olvashatjuk a hely történetéről, idézzük szavait:
"Nincs bizonyságunk arról, hogy az elmúlt évszázadokban, vagyis a török hódoltság előtt is így nevezték volna e területet. Valószínűnek látszik, hogy a Holdvilágárok elnevezés csak a török hódoltság utáni eredettel bír, de az is valószínű, hogy ezt a nevet a hely történelmi voltával kapcsolatosan tudatosan eszközölték. Felismerték e helynek hanyománybéli jelentőségét, s a felismert Mithras-kultusszal kapcsolatosan így adták a legkézenfekvőbb elnevezést: Holdvilágvölgy, vagy árok. A Holdvilágárok középső, mély, szakadékos részén több helyen emberi kezektől származó faragások, fejtések, gátépítések, hatalmas és apróbb sziklákból rakva, a puha andezittufába vájt tárnák stb. vonják magukra a figyelmet. A természet romboló munkája mára sok emberi alkotást pusztított el a mély kőmederben, mégis úgy tűnik, mintha ősi fémbányászattal kapcsolatos műveletek maradványaival állnánk szemben. Bár a bányászati szakemberek elutasították azt a feltevést, hogy a tárnák az ősbányászattal volnának kapcsolatban, a kérdés mégis az: vajon mi célból, s mikor készültek az árok legmélyebb részeiben a tárnák, amelyek 16-20 méter mélységben hatolnak be az andezittufa sziklaanyagába. A sziklaárok bal felén, a felső részen is találunk mesterséges alakulatokat. Horpák, melyek 2-3 méter átmérőjű besüllyedések és aknák eltömött helyeit látszanak igazolni. Hatalmas sziklák halomba rakva több helyen fedezhetők fel. Vajon nem-e sziklahalmos temetkezéssel állunk szemben? (...) Valószínű, hogy több ezer mozgalmas esztendő rohant el ezen ősi emlékek felett, melyek előtt tanácstalanul állnak meg a kirándulók és a szakemberek."
A túristaút az első pár száz méteren többnyire a patak partján vezet, egyszer a jobb, máskor a bal oldalán, így újra és újra át kell kelni a vízen a másik oldalra. Később a part egyre meredekebb és sziklásabb lesz, így előrejutni is már szinte csak a patak medrében lehet. A 2010. május 15. környéki esőzések és viharok a Holdvilág-árkot sem kímélték, sajnos ismét több helyen leszakadt a rézsű és a patakmederbe dőltek az egyébként egészséges fák. A 90-es években még majdnem két tucat híd ívelt át az árok fölött, most a három utolsó híd egyikére is fa borult (ez látszik a videóban is). A patakmeder egyre jobban feltöltődik a leomló sziklákkal, földdel, a magasabban fekvő részekről érkező hordalékkal. Úgy tűnik, Szentendrei Erdészet emberei áldozatos munkájuk ellenére már nem tudják helyreállítani a korábbi állapotokat, és félő, hogy az egyre gyakoribbá váló heves viharok és esőzések hatására a Holdvilág-árok bejárása idővel lehetetlenné illetve életveszélyessé válik. Össze kellene fogni mindazoknak, akik szívesen töltik itt az idejüket, egy néhány napos, szervezett és az Erdészet által felügyelt "nagytakarítással" talán lassítható lenne ez a pusztulási folyamat.
